A terápiás munka számomra egy olyan megismerési folyamat, mely során a saját belső világunk felfedezésén keresztül jobban megérthetővé és ezáltal könnyebben kezelhetővé válnak a másokkal való kapcsolataink, valamint életünk visszatérő nehézségei, elakadásai. Ennek létrejöttéhez pedig a terápiás kapcsolat biztosít egy stabil, elfogadó és biztonságos teret.
Úgy vélem mindenkinek van valamilyen adottsága, „csak” az a dolgunk, hogy ezt megtaláljuk. Nekem is van egy képességem. Képességem arra, hogy segítsek olyan embereknek is, akik másokkal csak nagyon nehezen, vagy nem tudnak kommunikálni.
“Tehetetlenségünket megélve kinyílunk és készek vagyunk a támogatás elfogadására – együttműködünk az érkező segítséggel” (Dass és Gorman nyomán)
“Bizony mondom: Khaosnak kell lenni bennetek, hogy táncoló csillagot szüljetek.”
Friedrich Nietzsche: Imígyen szóla Zarathustra
Meggyőződésem, hogy az emberi lét természetéből fakadóan az élet jelentős kérdéseivel kivétel nélkül mindannyian szembesülünk.
Szerencsés embernek tartom magam, mert azzal foglalkozom, ami a legjobban érdekel, és ez sok örömet ad.
Az életünk során számos nehézséggel találkozunk, és ha elakadunk a megoldásban, akkor segítséget nyújthat számunkra egy pszichoterápiás kapcsolat, amelynek révén nemcsak megérthetővé, hanem megoldhatóvá is válik az adott élethelyzeti probléma.
A pszichoterápia a belső szabadság megszületésének folyamata, amikor a gyermeki öröm és felfedezőkedv összeforr a felnőtt erejével és tudatosságával. Hosszú évtizedek óta elbűvöl a végeredmény.